Alább hallgatható az új Faith No More album. A zenekar 18 év szünet után adta ki az anyagot. Lemezkritika helyett mindenki döntse el maga, hogy mit szól hozzá.
http://www.nme.com/news/faith-no-more/85293
2015. május 20., szerda
2015. május 17., vasárnap
Faith No More történelem - 4.
Angeldust, avagy a nagy változások
A "Real Thing" albumot követő "Angeldust" szinte mindent megváltoztatott a zenekar körül. Nem csak világhírt, hanem sok egyebet is hozott a banda életébe. Következzenek most ezek, sorjában.
Szóval elkészült az "Angeldust", amivel valójában a zenekaron belül már az album készítésekor akadtak gondok. Jim Martinnak ugyanis a saját bevallása szerint "nem sok lehetőséget hagytak" a többiek, vagyis kevés hely maradt a gitártémáinak. Az tény, hogy a "piros szemüveges srác" ekkor már nem igazán illett bele a banda új imidzsébe. Ha azonban ez lett volna a legnagyobb gond Jimmel, akkor minden bizonnyal a mai napig ő pengetne a Faith No More-ban.
Jim Martin és a többi tag között feszülő ellentét az Angeldust turné alatt tovább nőtt. A dolog odáig fajult, hogy a koncertek előtt Martin már a beállásokon sem jelent meg, ilyenkor a gitártechnikusa helyettesítette. 1993-ban aztán végleg elváltak útjaik: a csapat faxon közölte a gitárossal, hogy nem kívánnak tovább együtt dolgozni vele. Martin változata szerint ő döntött úgy, hogy elhagyja "ezeket az elmebetegeket". Roddy Bottum azonban nemrég egy internetes kérdezz - felelek közönségtalálkozón Jim távozásaként a gitáros Mike Patton iránti ellenszenvét nevezte a kiválása fő okaként. Hogy valójában mi volt az egyik alapító FNM tag távozása mögött, pontosan nem tudni. Az egyik legvalószínűbb ok azonban minden bizonnyal az, hogy a Faith No More zenéjébe egyre kevesebb "metál" kellett.
FOLYT. KÖV.
A "Real Thing" albumot követő "Angeldust" szinte mindent megváltoztatott a zenekar körül. Nem csak világhírt, hanem sok egyebet is hozott a banda életébe. Következzenek most ezek, sorjában.
Szóval elkészült az "Angeldust", amivel valójában a zenekaron belül már az album készítésekor akadtak gondok. Jim Martinnak ugyanis a saját bevallása szerint "nem sok lehetőséget hagytak" a többiek, vagyis kevés hely maradt a gitártémáinak. Az tény, hogy a "piros szemüveges srác" ekkor már nem igazán illett bele a banda új imidzsébe. Ha azonban ez lett volna a legnagyobb gond Jimmel, akkor minden bizonnyal a mai napig ő pengetne a Faith No More-ban.
Azonban nem csak ennyi volt a baj. Martin a mellett, hogy nehezen kezelte a zenekaron belüli háttérbe kerülését, - hiszen nem egy klasszikus metál bandáról van szó, ahol akár hosszú perceken keresztül is szólózhat a gitáros - hanem a banda körüli pörgéssel sem tudott mit kezdeni. A promóciós interjúkból sorban kimaradt, és a csapat szürreális humorérzékét is egyre kevésbé díjazta. Pedig az egyik ilyen "poén" még inkább megerősítette a csapat helyét a slágerlistákon.
Jim Martin és a többi tag között feszülő ellentét az Angeldust turné alatt tovább nőtt. A dolog odáig fajult, hogy a koncertek előtt Martin már a beállásokon sem jelent meg, ilyenkor a gitártechnikusa helyettesítette. 1993-ban aztán végleg elváltak útjaik: a csapat faxon közölte a gitárossal, hogy nem kívánnak tovább együtt dolgozni vele. Martin változata szerint ő döntött úgy, hogy elhagyja "ezeket az elmebetegeket". Roddy Bottum azonban nemrég egy internetes kérdezz - felelek közönségtalálkozón Jim távozásaként a gitáros Mike Patton iránti ellenszenvét nevezte a kiválása fő okaként. Hogy valójában mi volt az egyik alapító FNM tag távozása mögött, pontosan nem tudni. Az egyik legvalószínűbb ok azonban minden bizonnyal az, hogy a Faith No More zenéjébe egyre kevesebb "metál" kellett.
FOLYT. KÖV.
2015. május 3., vasárnap
Faith No More történelem - 3.
Angeldust, turné és tagcserék
A Faith No More 1989-ben megjelentette 3. albumát, amivel egycsapásra világhírű zenekar lett. A Real Thing sikerhez persze hozzájárultak a zenetévék, és az a tény, hogy a csapat olyan zenekarok kedvence volt, mint pl. a Metallica vagy a Guns n Roses, akikkel turnézni mehettek.
Az amerikai és a későbbi világ körüli turnénak köszönhetően az album világszerte 4 millió példányban fogyott, ami az akkori internetmentes korszakban nem kis teljesítmény volt. A már említett "From Out of Nowhere", az "Epic" és a "Falling to Pieces"videók mellé pedig készült még egy, a "Surprise! You're Dead!" című számból is.
1991-ben a zenekar kiadta az első és eddigi egyetlen hivatalos koncertalbumát "You Fat Bastards: Live at the Brixton Academy" címmel. A videó és hanganyagon, (meg ebben az időszakban egy csomó koncerten is) egyaránt hallható a Black Sabbath "War Pigs" című száma, ami Mike Bordinnak az angol zenekar iránti rajongásának köszönhető.
A csapat a "Real Thing" után egy még kísérletezőbb album készítését tervezte. 1992-ben aztán elkészült az "Angeldust", ami Amerikában mérsékelt sikert aratott, (bár itt is elérte az aranylemezt) ám a világ többi pontján a "Midlife Crisis" és a Commodores sláger, az "Easy" feldolgozás rádiósikereinek köszönhetően jól fogyott.
Patton ekkor már teljes tagként vett részt a munkában. A szövegeket egyedül írta, (kivétel a "Be Aggressive", ami Roddynak köszönhető) és sok szakmabeli társával ellentétben nem használt és a kávé és némi alkohol kivételével a mai napig nem is használ drogokat. A szövegírás közben az úgynevezett alvásmegvonás technikát alkalmazta, ami nagyjából annyit jelentett, hogy 2-3 napig nem aludt, majd nekiállt lejegyezni a gondolatait. Az album második kislemeze az "A Small Victory" című dal lett.
A több díjjal jutalmazott klipet az "Everything's Ruined" című kislemez követte. Ez jóval egyszerűbb kivitelezésű, ám annál érdekesebb videót eredményezett. A dal pedig a szakértők szerint az egyik (hanem a legjobb) szerzemény az albumon.
FOLYT.KÖV.
A Faith No More 1989-ben megjelentette 3. albumát, amivel egycsapásra világhírű zenekar lett. A Real Thing sikerhez persze hozzájárultak a zenetévék, és az a tény, hogy a csapat olyan zenekarok kedvence volt, mint pl. a Metallica vagy a Guns n Roses, akikkel turnézni mehettek.
artistwd.com
A "Surprise! You're Dead!" című számot kislemezként a zenekar hivatalosan nem adta ki, a hozzá készült, Bill Gould által rendezett videóklip is csak később, a banda 1993-as "Video Croissant" videógyűjteményében jelent meg.
1991-ben a zenekar kiadta az első és eddigi egyetlen hivatalos koncertalbumát "You Fat Bastards: Live at the Brixton Academy" címmel. A videó és hanganyagon, (meg ebben az időszakban egy csomó koncerten is) egyaránt hallható a Black Sabbath "War Pigs" című száma, ami Mike Bordinnak az angol zenekar iránti rajongásának köszönhető.
Patton ekkor már teljes tagként vett részt a munkában. A szövegeket egyedül írta, (kivétel a "Be Aggressive", ami Roddynak köszönhető) és sok szakmabeli társával ellentétben nem használt és a kávé és némi alkohol kivételével a mai napig nem is használ drogokat. A szövegírás közben az úgynevezett alvásmegvonás technikát alkalmazta, ami nagyjából annyit jelentett, hogy 2-3 napig nem aludt, majd nekiállt lejegyezni a gondolatait. Az album második kislemeze az "A Small Victory" című dal lett.
A több díjjal jutalmazott klipet az "Everything's Ruined" című kislemez követte. Ez jóval egyszerűbb kivitelezésű, ám annál érdekesebb videót eredményezett. A dal pedig a szakértők szerint az egyik (hanem a legjobb) szerzemény az albumon.
FOLYT.KÖV.
Címkék:
bill gould,
faith no more,
jon hudson,
matt wallace,
maxi,
mike bordin,
mike patton,
roddy bottum,
roddy buttom,
sharp young men,
single,
sol invictus,
zene
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)